A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V W Z

Itt vagy: Kezdőoldal » 102

102

Áruforgalom: Az áruk adásvételének folyamata, amelynek szakaszai, részfolyamatai: Beszerzés, Készletezés, Értékesítés
Készletek: Olyan anyagi eszközök, amelyek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
A készletek jellemzői:
-a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgálják
-tárgyiasult formát öltenek
-a kereskedelmi vállalkozások jellemző vagyoneleme
-megszerzésük: vásárlás vagy saját előállítás útján
-mennyiségileg mérhetők és raktározhatók
Készlet csoportosítás: Anyagok, Göngyölegek, Félkész termékek, Késztermékek, Áruk=Árukészlet
Készletezés: Egyrészt a forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges árumennyiség biztosítását, másrészt annak szakszerű tárolását foglalja magában.
Optimális készlet: Adott időszak átlagában akkora nagyságú készlet, amely: a forgalom zavartalan lebonyolítását lehetővé teszi ÉS maximális árbevételt biztosít, minimális készletezési költségek mellett.
Mi befolyásolja az optimális készlet nagyságot?:
-A forgalom nagysága, időbeli hullámzása
-A forgalmazott áruk jellege, választéka
-A beszerzés gyakorisága
-Az egység raktározási lehetőségei
-A raktározás, készletezés költségei
-A vállalkozás pénzügyi helyzete
Készletek csoportosítása a fogyasztói kereslet alapján:
Standard áruk: állandó forgalmú, folyamatos keresletű áruk (pl. napi fogyasztási cikkek)
Kurrens áruk: könnyen, gyorsan értékesíthető, keresett áruk (pl. szezonális termékek)
Inkurrens áruk: nehezen értékesíthető vagy eladhatatlan termékek
Hogyan szabaduljunk meg az inkurrens készlettől?:
Vevői kereslet helytelen felmérése – Akciók
Vevői igények megváltozása – Kiárusítások
Nem megfelelő minőség/ár – Figyelemfelkeltő árukihelyezés
Technikai fejlődés vagy a divat változása miatt a termék elavultnak számít – Erőteljes reklámozás
Készletutánpótlási modellek: Fűrészfog-modell, Kétraktáros modell, Ciklikus modell, Csillapításos modell.

Raktározás: Az áruk minőségének megóvását, a fogyasztásban jelentkező eltérések kiegyenlítését jelenti.
Tárolás: A raktározásnál szűkebb fogalom, mert csak az anyagok – állagmegóvással való – hosszabb-rövidebb ideig való elhelyezését jelenti.

Értékesítési szempontok: Hagyományos (traffic), Önkiválasztó (zöldséges, cipőbolt), Önkiszolgáló (Auchan), Minta utáni (autószalon).
Raktár típusai: Szárazáru raktár, Hűtőraktár, Földesáru raktár, Vegyi áru raktár.
Raktár méret szerinti csoportosítása: Alacsony raktár (max. 5 méter), közepes raktár (max. 12 méter), magas raktár (max. 25 méter), emeletes raktár (többszintes alacsony raktárak)

Tárolási rendszerek:
-Statikus tárolás: Az áru a tárolás során nem változtatja meg a helyét (csak a belső átcsoportosítás, kiszállítás esetén)
-Dinamikus tárolás: Az adott tárolási egység mozgatása esetén az állványon levő többi áru is változtatja a helyét
FIFO-elv: mindig előre a régit, az elsőként beraktározott készletet használjuk fel először.

A készletnyilvántartás funkciói:
-segíti a beszerzési, készletezési döntéseket
-a kártérítési kötelezettség megállapításának alapja
-a vagyonmérleg elkészítésének alapja
A készletnyilvántartás módszerei:
-folyamatos készletnyilvántartás mennyiségben és értékben
-folyamatos készletnyilvántartás csak értékben
-folyamatos készletnyilvántartás csak mennyiségben
-nincs év közbeni folyamatos készletnyilvántartás

Leltározás: Olyan tevékenység, amely során a gazdálkodó szerv hitelesen megállapítja a leltározás körébe bevont vagyon fordulónapi valóságos mennyiségét, minőségét és értékét.
Leltározás célja:
-A vállalkozás tényleges vagyonának megállapítása
-A mérleg valódiságának biztosítása
-A felelős dolgozók elszámoltatása – vagyonvédelmi céllal
Leltározás előnyei:
-A nyilvántartásban nem rögzített készletcsökkenések feltárása (pl. lopásból, súlyvesztésből adódó eltérések)
-Az elfekvő készletek feltárása
Leltár: A leltározási tevékenység eredményeként elkészült kimutatás a vagyon fordulónapi értékéről mennyiségben és értékben

Leltározás lépései:
-A leltározás idejének meghatározása és a vevők tájékoztatása
-Az üzlet részleges vagy teljes bezárása
-A leltározás szabályainak és az elvégzendő feladatok rögzítése
-A dolgozók tájékoztatása a leltározás menetéről
-A leltározó bizottság tagjainak kijelölése (2 boltvezető+ 1 ellenőr)
-A leltár felvételéhez szükséges eszközök (pl. mérleg, vonalkódos adatgyűjtő), bizonylatok előkészítése
-A leltározás hagyományos vagy elektronikus úton való lebonyolítása
-A leltározási bizonylatok (leltárív, leltározási jegyzőkönyv) elkészítése
-A leltáreredmény megállapítása
-A leltáreltérés okainak értékelése

Párosítsa a leltározás típusait és céljait:
Átadó/átvevő leltározás – Az üzleti vagyon teljes körű felmérése tulajdonos-, vagy vezetőváltás esetén
Ellenőrző leltározás – A számla nélküli, idegen áruk kiszűrése
Elszámoltató leltározás – A dolgozók szakszerű tevékenységének ellenőrzése, anyagi felelősségük megállapítása
Rendkívüli leltározás – A váratlan eseményeket (pl. elemi kár, betörés) követő készletfelmérés
Vagyonmegállapító leltározás – Az üzleti vagyon teljes körű felmérése év végén

Feladat: Vállalkozásodnál a készletek könyv szerinti értéke (KSZÉ) 990.000 Ft, a leltár szerinti készlet (LSZÉ) viszont csak 905.000 Ft.
A vizsgált időszak forgalma 5.000.000 Ft volt, a forgalmazási veszteség 1,5%.
Állapítsa meg a leltáreredményt.
Megoldás: Nyereség=905.000-990.000= –85.000 Ft
(5.000.000/100)*1,5=75.000 Ft a forgalmazási veszteség.
85.000 nagyobb, mint 72.000, ezért vizsgálat szükséges.
85.000 – 75.000 =10.000 Ft. Ennyivel kell felelősségre vonni a raktárost.

Értékesítés: Az áruforgalmi folyamat végső szakasza, egyben a kereskedelmi munka célja.
Bolt: mx. 400 nm
Szupermarket: 1000 nm feletti
Hipermarket: 2-20 ezer nm közötti (általában 10 ezer nm feletti)

Értékesítési módok: Hagyományos (traffic), Önkiválasztó (zöldséges, cipőbolt), Önkiszolgáló (Auchan), Minta utáni (autószalon).

Vásárlók útvonaltervezése:
-zártpályás: önkiszolgáló értékesítés
szabad pályás: ruhaüzlet, könyves bolt, önkiválasztó értékesítés

Szavatosság: A kereskedelemben csak jó minőségű és hibátlan áru forgalmazható.
A kereskedő köteles szavatolni, hogy az áru az eladás pillanatában hibátlan
Szavatosság: Az eladó szavatolja, hogy olyan terméket értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki.
Szavatosság időtartama: általánosan: 2 év, az első hat hónapban az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű.
A szavatossági igény érvényesítésének lehetőségei: A termék javítása, cseréje, árleszállítás, a szerződéstől való elállás

Jótállás: A fogyasztó számára azt jelenti, hogy annak időtartamára a jótálló garantálja, hogy az érintett termék kifogástalanul fog működni.
A jótállás a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. (elsősorban 10 000 Ft feletti értékre).
A jótállás időtartama eladási ártól függően változik:
10 000-100 000 forintig: 1 év
100 000-250 000 forintig: 2 év
250 000 forint felett: 3 év.

Maslow-szükséglet hierarchiája: piramis lentről felfelé: Alapvető szükségletek, Biztonság, Szociális szükséglet, Elismerés, Önmegvalósítás

Vásárlási döntés folyamata:
-Szükséglet kialakulása
-Információ gyűjtés
-Kereslet kialakulása
-Vásárlási döntés
-Vásárlás utáni magatartás
Vásárlási döntést befolyásoló tényezők: Érintettség, Vásárlási körülmények, Kockázat, A vásárlás fontossága, Újdonságérzet, Pillanatnyi lelki és fizikai állapot.

Fogyasztókra váró kockázat típusai: Funkcionális, Fizikai, Pénzügyi, Társadalmi, Pszichológiai, Idő.

POS: Point of Sale (az eladás helye)
POP: Point of Purchase (a vásárlás helye)

Nyugta adható br. 900.000 Ft-ig számla helyett

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás